„Olyan ez, mint fociban az Aranylabda"
- A margitszigeti úszó-Eb után egy ország ünnepelte a magyar versenyzőket, miközben a pár nappal korábban született világbajnoki győzelméről a sportnapilapban is csak egy nyúlfarknyi cikket lehetett olvasni. Elgondolkodott azon, hogy jó sportágat választott-e?
- Igen, én is figyeltem az úszók Európa-bajnokságát, és abszolút természetesnek tartom, hogy egy ilyen volumenű hazai rendezvény komoly visszhangot kap, főleg, ha vannak eredmények - és kétségkívül nagyon jól szerepeltünk. Az úszószövetség pedig remek marketing munkát végzett. Az persze más kérdés, és ezt a szakembereknek kell megítélniük, hogy a margitszigeti érmek az olimpia szempontjából mennyit érnek. Számunkra sokat, de lássuk be, úszásban az Egyesült Államok és Ausztrália a nagyhatalom, Európa kicsit elaludt. Szó sincs arról, hogy lebecsülném az úszóink eredményeit, de birkózásban vagy éppen sportlövészetben, ahol kontinensünk meghatározó a világban, jóval nehezebb Eb-t nyerni. Ezekben a sportágakban a "Phelpsek" Európában vannak. Az pedig, hogy az én müncheni sikereimnek egyelőre nem volt visszhangja, nem is a média, hanem a hazai sportlövőszövetség bizonyítványa.
- Mit gondol, van esélye az Év sportolója címre?
- Kimondom: most vagy soha! Idén eddig az én eredményeim a legértékesebbek, négyévente rendezendő világbajnokságon, olimpiai számban szerzett aranyat és ezüstöt csak két egyéni vb-arannyal lehetne felülmúlni, és ez már senkinek sem sikerülhet. Elméletileg a kenus Vajda Attilának lett volna rá lehetősége, de ő csak egy ezüstöt szerzett most Plovdivban. Szóval, papíron nem előzhetnek meg, mégis vannak kétségeim. Tavaly öt Eb-címet szereztem, olimpiai számban is Európa-bajnok lettem, ám még csak a listára sem kerültem fel, miközben más sportoló egyetlen egy Eb-éremmel is rajta volt. Pedig a nemzetközi szövetség a tavalyi világcsúcsaim és aranyérmeim után januárban engem választott a világ legjobb férfi sportlövőjének, s nyugodtan mondhatom, hogy ez a cím olyan, mint labdarúgásban az Aranylabda. Idén pedig elég jó esélyem van a duplázásra, ami tudomásom szerint még senkinek sem jött össze. Úgy gondolom, ezt azért is meg kellene becsülni, mert nézzünk csak itthon körül: melyik olimpiai sportágban van még "aranylabdás" sportolónk? Talán még a női kajakban, és ennyi. Ugyanakkor jól emlékszem, hogy három éve a kajakos lányok hiába nyertek meg mindent, az év sportolónője mégis a teniszező Szávay Ágnes lett, mert a világranglistán bekerült a legjobb húszba. Az akkori szavazás végeredménye megdöbbentő volt számomra, az én értékrendemben az olimpiai versenyszámok éremszállítói és ranglistavezetői a favoritok.
- Nyilván az is számít, hogy az úszás vagy a tenisz népszerűségét nem lehet egy lapon említeni a sportlövészetével.
- Magyarországon valóban nem, de például most a müncheni világbajnokságon a városban különbuszokat indítottak a szurkolók számára, és az öt-hatezer fős befogadóképességű lelátón egy tűt sem lehetett volna leejteni. A vb-n 103 ország indult, televíziós csatornák is közvetítették a versenyeket.
RSS




Kommentek:
de ha számításból, ha őszintén jött ez a "kifakadás", nem volt rossz húzás: én is jobban fogok rá figyelni a jövőben, hajrá, Péter!
Bejelentkezés